A hosszú távú memória (HTM)

Amíg James szerint az elsődleges memória a pszichológiai jelennek, addig a HTM-val analóg másodlagos memória a pszichológiai múltnak felel meg, mert olyan információkat tartalmaz, ami már elhagyta a tudatot.

A HTM kapacitását tekintve, korlátlan mennyiségű információ tárolására és azok korlátlan ideig történő megőrzésére képes. A HTM-ben az információk legnagyobb mértékben szemantikusan, azaz jelentés alapján, értelem szerint kódolódnak. Természetesen akusztikus (pl. valakinek vagy valaminek a hangja) és vizuális kódolás (pl. egy könyv borítója) is előfordulhat a HTM-ben.

Nagyon fontos, hogy az információk a HTM-ben megszilárduljanak, konszolidálódjanak. A konszolidációhoz időre van szükség, amely pár perctől akár egy évig is eltarthat. Ha bármi megzavarja az agyban az emléknyomok megszilárdulását (pl. agyrázkódás, elektrosokk), azaz a konszolidációs folyamatot, akkor az információ elvész. Az emléknyomok megszilárdulásáért felelős agyi képletek, a hippokampusz és az amygdala. Ez a borsó nagyságú képlet és a mandula formájú amygdala sérülése esetén zavart szenved az új információk HTM-ben való megszilárdulása, ekkor csak rövid ideig vagyunk képesek azokra emlékezni. A régi információk továbbra is felidézhetőek, de az új információk hosszú távú tárolása azonban a hippokampusz működése nélkül lehetetlenné válik. A krónikus alkoholizmus következtében kialakuló Korszakov szindrómában szenvedők egyik jellemző tünete, a hosszú távú memória sérülése, amelynek következtében hosszabb ideig nem képesek az új információk tárolására. Ez többnyire a két agyi struktúra sérüléséből fakad.