Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Boldizsár Ildikó előadása

Utolsó módosítás: 2017. október 12.

Boldizsár Ildikó, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa meghívott előadóként tart előadást a Magyar Tudományos Akadémia Analitikai és Környezeti Kémiai Tudományos Bizottság Környezeti Kémiai Munkabizottsága által szervezett 6. Környezetkémiai Szimpóziumon 2017. október 12-13-án Bakonybélben. Előadásának címe: Az ember és környezetének kapcsolata teremtésmítoszokban és mesékben.

Az előadás szinopszisa:
Boldizsár Ildikó: Az ember és környezetének kapcsolata teremtésmítoszokban és mesékben

Egy 1951-ben gyűjtött magyar népmesében a mesehős jó tetteiért cserébe azt kéri Isten küldöttétől, hogy „Ahol mi létezik a földkerekségen, én mindennel tudjak beszélni, legyen az fű, fa, kő, állat, víz, vér, vagy amihez én szólok, az énnekem felelni tudjon." Miután kívánsága teljesül, első útja egy fához vezet, hogy megkérdezze tőle, fáj-e neki, amikor a szél a koronáját cibálja. A fa igennel válaszol, sőt azt is elpanaszolja, hogy a legjobban attól szenved, amikor a szél az „apró gyökereit" is szaggatni kezdi.
A mesehős kérése híven tükrözi az archaikus ember más mesékben is megtalálható tiszteletteljes kapcsolatát a körülötte lévő világhoz. Nincs olyan mesehős, aki saját önző céljait szem előtt tartva leigázná, kizsákmányolná vagy elpusztítaná mindazt, ami őt körülveszi. Ehelyett inkább arra törekszik, hogy szót értsen a természeti elemekkel és képződményekkel, beszélgessen velük és apró jelekből is megértse őket, azaz együttműködjön velük. Épp annyit vegyen el mindenből, amennyit vissza is tud adni.
A teremtésmítoszok, varázs- és eredetmagyarázó mesék a legősibb formájuktól kezdve őrzik ezt az organikus-harmonikus, a legmesszebb menőkig ökologikus szemléleten alapuló kapcsolódási formát. Az előadásban bemutatom azokat a mesetípusokat és mesemotívumokat, amelyek a teremtett világgal való egységre építik a történet struktúráját, és az ember felelősségét hangsúlyozzák az egység megtartásában. Kitérek arra, hogy a teremtésmítoszokban és eredetlegendákban az analógiás gondolkodás megannyi elemét fedezhetjük fel, a különleges formákat és történeteket őrző sziklák, hegyek, szigetek, folyók és vízesések elnevezésétől kezdve egészen a „földi" (ember) szavunk eredetéig. Mert nem csak a természeti képződmények kaphattak emberrel kapcsolatos elnevezéseket, a névadás fordítva is működött. A legszebb neveket épp azok a mesehősök viselik, akiket növényekről neveztek el: például Gyöngyvirág Palkó, Szegfűhajú János, Erdőzöldítő és Mezővirágoztató királykisasszony, Fábólfaragott Péter vagy Csipkerózsika. Bemutatom a mitikus, gyógyító vagy segítő növények megannyi mesebeli fajtáját, nem feledkezve meg arról a tényről sem, hogy ezek a növények csak azoknak fedik fel titkukat a mesékben, akik lélekkel rendelkező lényekként tekintenek rájuk. És ugyanez a helyzet a mesebeli segítő állatokkal is, akik csupán kölcsönösségen és tiszteleten alapuló interakcióban nyújtanak segítséget a bajba jutott embernek. Annak segítenek, aki megeteti és gondozza őket, megfelelő életteret biztosít számukra, legfőképpen pedig egyenrangú partnerként bánik velük.
Az előadás utolsó harmadában szó esik arról is, hogy a mesék hogyan tudnak segíteni az organikus létezésből kizuhant, s ebből következően egyfajta hiánybetegségben (nature deficit disorder) szenvedő egyéneknek, valamint arról, hogy a Bambi-szindróma kialakulása miért veszélyes a gyerekek számára és mit tud mindezek helyett ajánlani az általam kidolgozott Metamorphoses Meseterápiás Módszer.

 

 


< Vissza