Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

A kerecsensólyom védelme Magyarországon

Utolsó módosítás: 2019. február 07.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület és az Eszterházy Károly Egyetem által két éve indított Egri Természetismereti Estek programsorozat 2019-ben is izgalmas programokkal várja az érdeklődő közönséget.

Az év első előadását Bagyura János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának titkára tartotta meg A kerecsensólyom helyzete Magyarországon címmel. Bagyura Jánost már gyermekkora óta elbűvölte a természet, azon belül is a madarak világa, alapító tagjai között volt az MME-nek, azóta pedig - több évtizede - koordinátora a Kerecsensólyom-védelmi programnak.

A kerecsen sólyom az 1900-as években országosan elterjedt fajnak számított, de a vadászat, solymászat és az élőhelyek beszűkülése miatt a számuk vészesen megcsappant, az 1980-as években már csupán 30 kerecsensólyom párt találtak. Később a vadászati tilalmak, madárvédelmi rendeletek és egyéb lépések hatására állományuk lassú növekedésnek indult.

A kerecsensólyom több szempontból érdekes faj. Egyrészt természetvédelmi szempontból nagyon jó indikátor faj, mert az állományszámuk és elterjedésük változása hasznos információkkal szolgál más fajokkal kapcsolatban is, másrészt sokak által elfogadott tény, hogy a magyarok eredetmondáiban szereplő turulmadár nem más, mint a kerecsensólyom.

A faj védelmét és vizsgálatát az MME sokféle módszerrel folytatja, amik között szerepel a fészekőrzés, a vadmegfigyelő kamerák és a mesterséges fészkek kihelyezése, a táplálékvizsgálat és a napjaink legsúlyosabb veszélyeztető tényezőjével, a villanyoszlopok okozta áramütésekkel kapcsolatos problémamegoldások kidolgozásával.

A pontos és érdekes információkkal szolgáló előadást nagyszámú nézőközönség kísérte figyelemmel, amiből látszik az emberek természetvédelmi problémák iránti növekvő érzékenysége is.

Szerző: Géczi Katalin

Fotó: Kakuk Dániel


< Vissza