Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Gyógypedagógus-képzés: csökkenthető a szakemberhiány

Utolsó módosítás: 2017. június 30.

Várhatóan 2018 szeptemberétől gyógypedagógus-képzés indul az Eszterházy Károly Egyetemen. Ennek kapcsán beszélgettünk Dr. Dávid Mária gyógypedagógus-pszichológussal, az Egyetem Pszichológia Intézetének főiskolai tanárával.

Korábban beszámoltunk arról, hogy az Eszterházy Károly Egyetem és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete együttműködési megállapodást írt alá az egyetemen tartott Gyógypedagógiai Szakmai Nap sajtótájékoztatóján. Ballagó Zoltán, a KLIK Egri Tankerületének vezetője elmondta: Heves megyében az állami fenntartású intézményekben 21 000 gyermek tanul. Hét százalékuk sajátos nevelési igényű, további kilenc százalékuk küzd beilleszkedési, tanulási zavarral, így elmondható, hogy minden hatodik gyermek neveléséhez, oktatásához speciális végzettségű oktatóra van szükség. Dr. Liptai Kálmán rektor kiemelte: hiány van gyógypedagógusokból, épp ezért nagyon fontos lenne az egyetemnek felvállalnia e hiány megszüntetését. A tervek szerint 2018 szeptemberétől el is indulhat a gyógypedagógus-képzés az Eszterházy Károly Egyetemen. Dr. Dávid Mária gyógypedagógus-pszichológus, az Egyetem Pszichológia Intézetének főiskolai tanára a képzés kapcsán elmondta: az Egyetem egyik alapvető törekvése az, hogy a pedagógusképzés teljes vertikumát lefedő képzési repertoárt tudjon biztosítani az Észak-magyarországi régióban. Már létezik csecsemő- és kisgyereknevelő, óvodapedagógia, tanító és tanár szak az intézményben, pedagógusszakvizsga-programok, doktori iskola várja a szakembereket. A gyógypedagógia viszont az a terület, ami még eddig nem szerepelt a képzési palettán. Talán még ennél is jelentősebb indok az, hogy gyógypedagógus-hiány van az országban – tette hozzá a szakember.
Dr. Dávid Mária kiemelte azt is: a gyógypedagógusok munkája nagyon sokrétű, ez egy meglehetősen szerteágazó tudományterület: a valamilyen szempontból sérült, fogyatékos személyeknek az oktatásával, nevelésével, rehabilitációjával foglalkozik, és az az alapvető feladata, hogy segítse társadalmi beilleszkedésüket. Kiterjed a korai fejlesztésre éppúgy, mint a felnőtt fogyatékosokkal való foglalkozásra, de az oktatáson túl az egészségügyben is dolgoznak gyógypedagógusok. Főbb fogyatékossági területek: a látás és hallássérülés, a mozgáskorlátozottság, a beszéd és kommunikációs zavarok, a tanulási és értelmi akadályozottság, valamint az autizmus spektumzavar, illetve ezek halmozódásai. Ezen kívül a gyógypedagógia területéhez tartozik a tanulási, viselkedési zavarok, valamint a magatartási problémák kezelése. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók csoportjába a hátrányos helyzetű tanulók, és a különleges bánásmódot igénylők tartoznak. Ez utóbbit is három alcsoportja bontják: a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők, és a kiemelten tehetséges tanulók körére. A köznevelési törvény szabályozza azt, hogy a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelését meg kell oldani, és ennek a munkának a legnagyobb részét gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok végzik. Mostanra már elterjedt Magyarországon, hogy az iskolák integráltan oktatnak sajátos nevelési igényű tanulókat is, de nem mindenki integrálható, velük az e célra létrehozott, speciális gyógypedagógiai intézményben foglalkoznak.
A szakember úgy fogalmazott: az Észak-magyarországi régióban hiánypótló lesz az a képzés, mely várhatóan 2018 szeptemberétől indul el az Eszterházy Károly Egyetemen. A szak indítása nem előzmény nélküli. Az intézmény egy időben otthont adott az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kihelyezett nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus képzésének, a tanárképzésben évekig volt inkluzív nevelés tanára mesterszak, a pedagógusszakvizsga-programban pedig jelenleg is nagy sikerrel folyik a fejlesztőpedagógus-képzés. Az induló szaknál jelenleg az akkreditációs folyamat előkészítése zajlik. A képesítési rendeletnek megfelelően többek között kialakították a szak képzési koncepcióját és tantervét, felállították a megfelelő szakembergárdát, kidolgozták a tantárgyleírásokat. Fontos megemlíteni azt is, hogy Egerben és környékén a gyógypedagógia szinte minden területéhez találni gyakorlati helyeket: működik sajátos nevelési igényű gyermekek óvodája és általános iskolája, hallássérült tanulók intézete és logopédiai osztályai, pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó és logopédiai intézmény, gyermekvédelmi intézményrendszer, stb., és nagyon sok iskolában zajlik integrált nevelés.
A gyógypedagógus-képzésen belül sokféle szakirány indítható, az Eszterházy Károly Egyetem a logopédia és a pszichopedagógia szakirányt fogja indítani, valamint az újszerűnek tekinthető közoktatás – inkluzív nevelés specializációt.


A KSH legfrissebb statisztikája szerinti oktatási adatok a 2016-2017-es tanévben:
Az általános iskolába járó sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma az előző tanévhez hasonlóan 2,1%-kal (1100 fővel) tovább emelkedett. Ez jelen tanévben összesen 54,7 ezer gyermeket jelent. A csökkenő általános iskolai tanulószám mellett arányuk 0,2 százalékponttal, 7,4%-ra nőtt. Az SNI-tanulók aránya továbbra is Dél-Alföldön a legmagasabb (11,6%) és Észak-Alföldön a legalacsonyabb (5,3%). Az általános iskolába járó fiúk 9,5, míg a lányok 5,2%-a sorolható az SNI-kategóriába, tovább nőtt a nemek szerint eddig is tapasztalt különbség.
Az általános osztályokban integráltan nevelt SNI-tanulók száma 3,7%-kal emelkedett, elérve a 38,2 ezer főt, ezzel arányuk az SNI-tanulókon belül 68,8-ről 69,9%-ra nőtt. Régiónként továbbra is jelentősek az eltérések: míg Nyugat-Dunántúlon (79,5%) az országos átlagot jelentősen meghaladja, addig Közép-Magyarországon ez az arány 59,3%.
T
ovábbi adatok itt olvashatók.


< Vissza