Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Ma van a méhek világnapja

Utolsó módosítás: 2020. május 20.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2017 decemberében nyilvánította május 20-át a Méhek Világnapjává. Idén tehát már harmadik alkalommal emlékezünk meg a mai napon a kis sárga-fekete csíkos, szorgos szárnyasokról. Ez alkalomból Ficzere Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ellenőrző bizottsági tagjával beszélgettünk, aki egyben az Eszterházy Károly Egyetem vagyongazdálkodási koordinátora is.

A méz
A.A Milne világhírű mesefigurájának, Micimackónak a kedvence, amit nem csak ő, hanem a barlangrajzok tanúsága szerint az ember már a kőkorszak óta fogyaszt. A méhek által előállított méz jótékony hatásaival szinte mindenki tisztában van. Mint ahogy azzal is, hogy a különféle növényekből előállított massza szervezetre gyakorolt jótékony hatása fajtától függően változik. Másra jó például az átlátszó, nagyon halványsárga színű, folyékony akácméz, a napsárga, krémes állagú repceméz és megint másra a vörösesbarna színű gesztenyeméz. Használják többek között megfázás, gyomorbántalmak, valamint a belső elválasztású mirigyek betegségeinek kezelésére, immunerősítésre, mindezek mellett remek természetes édesítőszerként is.

A méhek szerepe
A virágporgyűjtő, több ezer évvel ezelőtt háziasított kis rovarok szerepe napjainkban egyre inkább felértékelődik. A hétköznapok folyamán felhasznált kemikáliák nagy száma miatt ugyanis jelentősen megfogyatkozott a virágok természetes megporzóinak száma. Sokkal kevesebb például a lepke és a poszméh is, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Egy sokak által Einsteinnek tulajdonított, ám valójában nem tőle származó elmélet szerint, ha kipusztulnának a méhek, 4 év múlva követnék őket az emberek is. A csíkos kis szárnyasok ugyanis nemcsak a mézkészítés miatt fontosak. Az ember által közvetlenül, vagy közvetetten elfogyasztott növények – utóbbihoz tartoznak a takarmánynövények, amit megesznek a húsukért tartott jószágok – 2/3-át rovarok porzzák be.

Hogy tudjuk őket védeni?
A méhek érzékeny állatkák. Veszélyezteti az életüket vagy az egészségüket, valamint gyengíti az immunrendszerüket a környezetszennyezés, az elektromágneses sugárzás, a biodiverzitás csökkenése, a szántóföldi monokultúrák megjelenése, a méhbetegségek, a rossz technológia és persze a klímaváltozás is.
Szerencsére ma már léteznek méhkímélő növényvédő technológiák és szerek, de napnyugta után, amikor a méhek már visszavonulnak a kaptárjukba, néhány keményebb, nem méhbarát anyagot is lehet használni. Ugyanis azok éjszaka elbánnak a növényeken lévő kártevőkkel, másnap reggelre viszont már bomlani kezdenek, így már nem lesznek veszélyesek a méhekre. Vannak olyan szerek is, melyek külön-külön nem veszélyesek, ám például a gombaölő és a gyomirtó együttes használata már végzetes kombináció a szorgos szárnyasok számára.
Érdekes, hogy a mézelő méhek emberi segítség nélkül ma már nem tudnának életben maradni 1-2 évnél hosszabb ideig. Védeni kell őket például a hazánkban kb. 40 évvel ezelőtt elterjedt ázsiai atkától.

Magyarországon milyen típusú mézek a kedveltek?
A legtöbb magyar fogyasztó elsősorban az akác- és a vegyes virágmézet ismeri, kedveli és fogyasztja. Azt viszont kevesen tudják, hogy 100%-ban tiszta méz nem létezik, ugyanis mindig vannak „kalandor méhecskék”, akik találnak más növényt is a gyűjtési területen. A lehető legtisztább pergetéshez a kis szerencse mellett természetesen megfelelő technológiára is szükség van.
Ami az idei évet illeti, az biztos, hogy a repceméznek nem tett jót az aszályos tavasz. Az, hogy mennyi akác- és hársmézet fognak tudni pergetni a méhészek, hamarosan kiderül.
Az országban több helyen készítenek napraforgó és repcemézet, gesztenyemézet viszont már sokkal kevesebb térségben. A medvehagyma-, a selyemfű-, vagy a levendulaméz pedig unikumnak számít. Ezeket főként élvezeti értékük miatt fogyasztjuk.

Méhpopuláció Magyarországon
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek jelenleg közel 12 ezer regisztrált tagja van és kb. 1 millió 100 családot tartanak nyilván. Ők azok, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy friss, magyar, hamisítatlan virágméz kerülhessen teánkba, kávénkba, ételeinkbe, valamint segítik a méhcsaládok munkáját és egészségük megőrzését.

Szöveg: Nagy Réka
Fotó: Nagy Réka, Balogh Tibor, pixabay.com


< Vissza