Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Szintet lépett az EKE Botanikus Kertje

Utolsó módosítás: 2017. január 30.

Magasabb rangot jelent egy botanikus kert életében a magcsere program, mivel csak nemzetközi egyezményben foglalt intézmények vehetnek részt benne.

Mi az a magcsere katalógus vagy latin nevén Index Seminum?

Arra szolgál, hogy botanikus kertek (és más botanikai kutatással és növény védelemmel foglalkozó intézmények) egymást között szükség esetén cserélni tudják a magokat, vagy egyéb növényi szaporító anyagokat. Ez minden kertnek lehetőséget ad olyan növényfajok gyűjteménybe kerülésére, amik máskülönben számukra elérhetetlennek lennének. Ilyen módon bővül a botanikus kerti növényállomány, ami aztán több növényi faj megőrzéséhez is hozzájárulhat.


Borzas ziliz

A botanikus kertben minden munka a növények ápolásával és fenntartásával kezdődik. Ezért ajánlatos minden vegetációs szezonban szaporító anyagot, leggyakrabban magot gyűjteni. Így lehet legjobban biztosítani a növényeink fennmaradását. Ez régi gyakorlat a gyűjteményes kertekben. A botanikus kertben azért is fontos ez, mert ritka – sok esetben védett – növények szaporítását is végezik, génmegőrzési célból. Minden magszedésről pontos feljegyzést vezetnek, mikor, hol és ki szedte, esetleg információt arról, hogy milyen állapotban vannak a magok. Letisztítva a magok speciális edényekbe kerülnek és hideg, száraz helyen tárolják őket. A magokat nem csak a botanikus kerti állományból gyűjtik, hanem terepen előforduló, vadon élő növények is bekerülnek így a gyűjteménybe. Ilyen módon fejlesztik a maggyűjteményt a botanikus kertben. A kiválasztott magtételek adatait felhasználhatják a magcsere katalógus összeállításához.

 

Erdei holdviola

Az Egyetem Botanikus Kertje második alkalommal adta ki az „Index Seminum"-ot, ami a kert rövid leírását, annak éghajlati adatait, a magcsere szabályzatot és természetesen magát a tétellistát is tartalmazza. Az idei magcsere katalógus 172 tételt tartalmaz. 

 


Erdélyi lednek

Hogyan működik a mi magbankunk?

A téli időszakban a botanikus kertben, a kinti munkák általában egy-két hónapra megállnak. Az üvegházi növények ápolásán kívül, ilyenkor van idő a növények nyilvántartásával, adatbázis fejlesztéssel foglalkozni. Ez a legalkalmasabb időszak az idei magcsere katalógus összeállítására is.

EKE Botanikus Kertjénél addig csak rövid távú magbankot tudtunk kialakítani. Ez azt jelenti, hogy magok nincsenek lefagyasztva, ezért a magok hosszú távú csírázási képességégének a megőrzését nem tudjuk biztosítani. A gyűjtött magtételek adatait bevisszük nyilvántartásba, a magokat megtisztítjuk és műanyag edényben tároljuk, 1 Celsius fokban. Közbe elkészítjük a fotódokumentációt, általában a mikroszkópos digitális kamera feltét segítségével. Egy sikeres kép elkészítéséhez több felvételt szükséges kifotózni, ezekből aztán szoftveresen egy viszonylag nagyobb optikai mélységű, jobb minőségű fotót lehet elkészíteni. A csíráztatásra kiválasztott magokhoz meg kell találni az optimális csíráztatási feltételeket (csíráztatási hőmérséklet, váltakozó fény és sötétség, talajnedvesség, pH, stb.). A vadon élő fajok általában sokkal nehezebben csíráznak, mint a termesztett növények, mert több mechanizmus gátolja a csíráztatás megindulását. Úgy is fogalmazhatunk, hogy e növények fejlődésükhöz kivárják a számukra legoptimálisabb feltételek kialakulását. A mi dolgunk pedig az – mivel elmondani nem tudják, hogy mit is szeretnének – hogy kitaláljuk a „kívánságukat".

Közönséges aranyvessző

Magcsere a botanikus kertek között – hazai és nemzetközi hálózatok

A botanikus kertek és a mellettük működő rövid/hosszabb távú magbankok együttműködését hazánkban a Magyar Arborétumok és Botanikus kertek Szövetsége (MABOSZ) és Pannon Magbank (Növényi Diverzitás Központ, Tápiószele) segíti és koordinálja. Az előbbi szervezetnek az EKE Botanikus Kertje is tagja, míg a Pannon Magbank a pannon biogeográfiai régió kultúr- és vadon élő növényeinek génmegőrzését végzik.

Kígyószisz

Nemzetközi szintén hasonlóan együttműködések működnek, melynek első szervezete az 1954-ben állapított a Botanikus Kertek Nemzetközi Szövetsége (IABG). A világ botanikus kertjeinek új feladatainak meghatározására, védelmi tevékenységének koordinálására 1987-ben egy új nemzetközi szervezet is létrejött, a Botanic Gardens Conservation International (BGCI). Speciálisan a magbankok nemzetközi együttműködését segíti a Nemzetközi Növény Csere Hálózat (IPEN), BGCI alatt működve és az Európai Természetes Magbank Hálózat (ENSCONET), Millennium Seed Bank által koordinálva. A hálózatok a magok gyűjtésével, megőrzésével, kutatásával, tárolási és csíráztatási technikák fejlesztésével foglalkozik.


Réti angyalgyöker

Vadon élő növényeket és szaporító részeit a biológiai sokféleségről szóló nemzetközi egyezmény (CBD, ismertebb néven a Rio-i Egyezmény1992) és Nagoya protokol (2010) védi. Ezért a botanikus kerteknek a növények magvainak eladása vagy adományozása széles közönségnek nem megengedett. Magcsere csak azok az intézmények között jöhet létre, ahol azokat tudományos, génmegőrzési, növényvédelmi, oktatási vagy ismeretterjesztési célokra felhasználnak és erről pontos nyilvántartást is vezetnek.


sárgászöld őzsaláta

Táborská Jana, PhD.
EKE, Növénytani és növényélettani tanszék, Biológia Intézet


< Vissza